Ej, mi a száj!

Huszka János dr.

A száj testünk legtevékenyebb és legkifejezőbb része, amely szinte mindig munkában van. (2. kép, ideg-izom) Ezt egy bonyolult ideg és izomrendszer teszi lehetővé, amit ezen az ábrán próbálok megmutatni. Itt együtt látszanak az erek, az izmok és az idegek.

A 3. képen az izomrendszer látható külön. A szájnyílást egy körkörös izomgyűrű övezi, ami összehúzódásával zárja a nyílást. Ennek az izomnak van egy kiforduló része, melynek a tömegétől függ az ajkak vastagsága. Ugyanakkor ez az izomgyűrű messze nem szabályos. Rostjai bonyolult rendszer szerint kereszteződnek. Egy részük átmegy egymásba, míg a többi a szájmozgást befolyásoló valamelyik mimikai izomba torkollik.

Jól követhető a képen, hogy száj körüli izmok egy része lefelé húzza a fölső ajkakat, létrehozva a szomorúság és a megvetés kifejezését. Míg a föl és hátrafelé húzók a mosoly és a nevetés boldogságot sugárzó képét alakítják. A szomorúságot leginkább a lefelé és a hátra mozgatókkal fejezzük ki. (4. kép,De Goule) Az alsó ajkakat lefelé mozgatók az undor és a gúny kifejezését eredményezhetik. Ha heves fájdalmat vagy haragot élünk át, akkor a fentiekhez a nyaki tájék széles bőrizmát is megfeszítjük.

(5. kép) Persze a dolog messze nem ilyen egyszerű. Tovább bonyolítja, hogy a száj körüli gyűrűizom mely részét használjuk.  A fájdalomtól feszesen összeszorítjuk vagy/és nekifeszítjük fogainknak, esetleg úgy szorítjuk, hogy egyúttal előre is türemkednek ajkaink.

(6.kép) Más-más módon működve képes ez az izom a csókra váró szerelmes ajkak csücsörítésére vagy a szájon vágásra számító bokszoló ajkainak összeszorítására.

(7. kép, sikoltó nő) Ezután még beszélhetnénk még, de nem fogunk, azokról a kifejezésbeli variációkról, melyek abból adódnak, hogy csukott vagy nyitott szájjal, hanggal vagy hang nélkül kommunikálunk.

(8. kép) Széles, csendes mosolynál az ajkak egymáshoz simulva, hátra és felfelé húzódnak.

(9 .kép, néger nő) Ha viszont nem érnek egymáshoz, kilátszik a fölső fogsor és ez már inkább vigyor. Szélesebb vigyornál az alsó fogsor egy része is kivillan.

Ha a nevetés hanggal is jár, a száj változó mértékben kinyílik, jobban látszanak az alsó fogak, de az ajkak fölfelé húzódása miatt soha nem olyan mértékben, mint a fölsők, bármilyen harsány is a nevetés.

Ha viszont nevetés közben az alsó fogsor is teljesen kilátszik, kételyeink támadnak a megnyilvánulás őszinteségét illetően.

(10. kép, anya gyermekével) Azt mondhatjuk, hogy az állatvilágban az emberi száj kifejezőkészsége páratlan. A vakon született csecsemők vizsgálata bizonyította, hogy genetikus program teszi lehetővé a száj hangulatváltozással összefüggő, alapvető kifejezéseit. Egészségeseknél azonban a kultúra elsajátítása során ezek jelentősen finomodnak.

(11. kép kalapos néger nő) Mielőtt tovább haladva betekintenénk a szájüregbe, néhány szót ejtenünk kell még az emberi ajkakról, melyek az összes emberszabású fajtól abban is különböznek, hogy erőteljesen kifordulnak; egyénileg különböző vastagságú ajakpírt hozva létre. Ez csukott szájnál is látható, simább és eltérő árnyalatú, egyfajta átmenet az arcbőr és a száj nyálkahártyája között; módosult felszínű száj-nyálkahártyának tekinthető.

(12.kép, szőke nő) Ennek a közszemlére kitett száj- nyálkahártyának, az ajakpírnak, szexuális szerepe is van. Amellett, hogy föltűnő, erotikus izgalom hatására megduzzad, vérteltebbé válik, érzékenyebb lesz a partner bőrével való érintkezésre. Ezek a változások nagyon hasonlóak azokhoz, melyeken a női nem szervek ajkai is keresztül esnek. Az ajkak szexuális szerepét mutatja az az évezredes szokás is, amely az ajakfejtésben nyilvánul meg. Hasonló szerepet játszik napjaink divatja, amikor tetoválással vagy plasztikai műtéttel megváltoztatják az ajkak formáját, nagyságát, esetleg hangsúlyosabbá teszik a kontúrját. Antropológiai megfigyelések szerint az átlagosnál duzzadtabb vagy élénkebb színű ajkú emberek erőteljesebb szexuális jelzéseket sugároznak.

Az ajkaktól befelé haladva a szájban találjuk a fogakat, melyeket a mai ember szinte kizárólag csak táplálkozásra használ. Az állatoknál és a csecsemőknél a vizsgálandó tárgyról alkotott ismeret megszerzésében is fontos szerepet játszik.

Valamennyien tudjuk, hogy 20 tejfogunkat 32 maradandó fog követ. Ebből 28 a serdülőkorra kifejlődik, a 4 bölcsesség fog néha elő sem bújik, vagy rosszul. Metsző-, szem- és zápfogunk  van. Az étel harapásán, rágásán kívül fogaink még tapintanak, összezárulnak, csikorognak és vacognak a hidegtől vagy a félelemtől. Nagy testi erőfeszítésnél vagy erős fájdalomra várva összeszorítjuk fogainkat.

Az alvás közbeni fogcsikorgatás ősi reakció, elfojtott haragot, feszültséget jelez. A kudarcot vallott egyén álmában szimbolikusan összemorzsolja ellenfeleit.

A fogakat kívülről az emberi test legkeményebb anyaga, a zománc borítja, védi. A helytelen táplálkozás révén azonban olyan savas közeg alakul ki a szájban, amitől a fogzománcon előbb kis lyuk képződik, majd odvas fog alakul ki, annak minden következményével. Ebben a szénhidrát és a keményítő tartalmú ételeink biztosan szerepet játszanak.(a háború és a majmok példája) Ugyanakkor van néhány tény, amire nem tudjuk a magyarázatot. Némelyik ember ellenálló a fogromlással szemben. Soha nem mos fogat, nem ügyel az étrendjére, míg mások hiába ápolják fogaikat, vigyáznak, hogy mit esznek, mégis elromlik a foguk. A nyugati világban a felnőttek 20%-nak egyáltalán nincs saját foga, a negroid rassz képviselőinek jobbak  a fogai.

(13. kép, festett fog) A európai kultúrában a hófehér fogsor a vonzó, máshol viszont vörösre vagy kékre festik a nők a fogaikat.

(14. kép, ékköves fog) Előfordul olyan hely, ahol valamelyik kiválasztott fogat drágakővel vagy fémmel díszítik. Egyes törzsi kultúrákban a fogakat hegyesre csiszolják vagy a szemfogak hangsúlyosabbá tételéhez a metszőket eltávolítják, hogy a látvány félelmetes legyen. Bali szigetén a szemfogak csúcsát lereszelik.

Az utóbb fölsorolt beavatkozásokat a törzs fiatal tagjai életének fordulópontjain hajtották végre, mely mögött az a  felfogás van, hogy a szájat szimbolikusan áthelyezett nemi szervnek tekintették.

(15. kép, a sikoltó nő) A fogak mögött meghúzódó következő figyelemre méltó szervünk a nyelv, ami ízlel, tapint, az ételt a fogak alá rendezi, pépesíti, tisztítja a szájat és elindítja a nyelési folyamatot, részt vesz a beszédben és a vizuális kommunikációban. Evés után kipiszkálja a fogak közé szorult ételdarabokat és tisztítja a fogakat. A beszéd alakításában alapvető szerepe van. Nélküle nem tudnánk érthetően beszélni.

9-10 ezer ízlelőbimbó van rajta. Az alapízek elölről hátra felé haladva: édes, sós, keserű, savanyú. Az ízérzékelésben nemcsak a nyelv, hanem a garat és a szájpad nyálkahártyában lévő ízlelőbimbók is szerepet játszanak.

(16. kép, szopó csecsemő) Ezen kívül a nyelv számos vizuális üzenetet is közvetít, melyek két csecsemőkori szájmozgáson alapulnak.

Az egyik, amikor a jóllakott csecsemő mereven kiöltött nyelve elutasítja a mellbimbót, a másik, pedig a mellbimbó után kutató hullámzó jellegű nyelvmozgás. Tehát egy elutasító és egy örömkereső nyelvmozgásról van szó.

–          Ha például valaki erősen összpontosít valamilyen feladatra és nem akarja, hogy zavarják, ennek jeleként a feladat végzése közben ösztönösen kiölti a nyelvét.

–          Nyílt és durva elutasítást jelent, ha valakire ráöltjük a nyelvünket.

–          Ezzel tökéletes ellentétben a nemi izgalom hatására, hasonlóan a mellet kereső csecsemő nyelvmozgatásához, hullámzó, tekeregő-szerű nyelvmozgással fejezi ki, jelzi vágyát az illető a szexuális kapcsolatra, melynek során akár végig is barangolhat nyelvével a partner testén.

Ezen kívül a testbeszédnek van egy olyan erőteljes eleme is, amely a férfi péniszének egyfajta tükröződését látja a nyelvben. Úgy játszik a nyelvvel, mintha szimbolikus pénisz volna a szimbolikus vaginát formázó ajkak között.

A száj 3 fő szereplőjét az ajkakat, a fogakat és a nyelvet 3 pár nagy és sok apró nyálmirigy tartja nedvesen. A 3 nagy a fültő, az állkapocs és a nyelv alatti nyálmirigy. Naponta fél-másfél l nyálat termelünk, ami segít az emésztésben, fertőtlenít és lúgosít. Nedvesítés nélkül nem éreznénk az ízeket, és nem nagyon tudnánk beszélni sem. Ezt tapasztaljuk, amikor izgalom vagy félelem hatására kiszárad a szánk, a torkunk.

(17. kép, ásítás) szánk egyik különös mozdulata az ásítás. Ha unatkozunk vagy álmosak vagyunk, gyakran nem tudjuk megállni, hogy ne tátsuk ki a szánkat akkorára, amekkorára csak bírjuk, és közben mélyet belélegzünk. Az ásítást gyakorta nyújtózkodó mozgás kíséri, és kicsit a szívritmusunk is megnő.

Ennek az egésznek az okát nem tudjuk, bár néhány nem eléggé meggyőző elmélet ismert. Ami azonban érdekes, hogy amikor ásítunk automatikusan a szánk elé tesszük a kezünket.- de vajon miért? Hogy udvariasan elrejtsük a szánk belsejét? Nem igaz, nem ezért.

A valódi magyarázat abból az időből származik, amikor azt hitték, hogyha az ember nagyra tátja a száját, kiszökhet a lelke és a gonosz szellem pedig beszökhet a testbe.

Azokban a vallási szektákban, ahol az ásítást a sátán mesterkedésének hitték, a szájtakarás helyett az ásító száj előtt hangosan csettintettek, hogy a gonoszt elzavarják. Dél-Európa egyes részein a keresztények még ma is keresztet vetnek ásítás közben.

Egyéb esetben a száj félig eltakarásának gesztusával valamiért valaki elől leplezzük mondanivalónkat.

(18. kép, száj-csók) A száj egyetemesen népszerű művelete a csók, amit baráti üdvözletként és szexuális ingerlési módszerként egyaránt alkalmaznak.

–          Üdvözlésként az ajkak a test más-más részét érintik az adó és a kapó közötti viszonytól és társadalmi rangtól függően.(ajakra, orcára, kézre, lábra, ruhaszegélyre, esetleg az illető lába előtt a földre)

–          A szerelmesek nyelves csókjának eredete abból az időből származik, amikor még nem voltak tápszerek, és az anya át akarta állítani gyermekét az anyatejről a szilárd ételre. Ezért az általa megrágott falatot a szájából közvetlenül gyermeke szájába jutatta át. Európa elmaradott részein néhány évtizede ez a szokás föllelhető volt, de primitív törzsi kultúrákban ma is létezik.

Tehát van egy ősi kapcsolat az ajkak érintése és az anyai táplálás jutalma között. A csók a szeretet adását fejezi ki, hasonlóan a csecsszopáshoz.

(19.kép, száj cseresznyével) A száj és a nem szervek érintkezése nem a nyugati dekadens társadalmak találmánya, hanem sok évezredes kultúra  szexuális szokásaiban létezett, és szoros kapcsolatban áll azokkal az élvezetekkel, amit a mell a csecsemőnek nyújt. Amikor a szerelmesek partnerük csiklóját vagy péniszét csókolgatják, szájmozgásaik erősen emlékeztetnek arra, amikor anyjuk szoptatta őket. Ezek éltünk orális szakaszának benyomásaiból maradtak meg.

Freudista felfogás szerint a fölnőttkori orális élvezetek a csecsemőkori deprivációt tükrözik. Magyarul, ha valakit az anyja nem szoptatott eleget, vagyis nem kapott elég orális jutalmat, az élete hátralévő részében e veszteség kompenzálására törekszik. Aki viszont kielégítő anyai orális juttatásban részesült, az felnőtt korában elutasítja az efféle élvezeteket.

Freud  fejtegetését megérthetjük, ha tudjuk, hogy szájrák miatt 33-szor operálták. Valószínű, nem volt sok lehetősége, hogy a száj élvezeteinek áldozhasson.

A köpés

Szánk egy másik cselekedete a köpés, aminek furcsa története van. Az ókorban az isteneknek való áldozás egyik formájának tekintették. Azt tartották, hogy a köpet, mivel a szájból bukkan elő, az illető lelkének egy kis részét foglalja magába, amivel a természetfölötti hatalmaknak áldoztak némi segítségért cserébe. A veszély abban rejlett, ha ezt a köpetet megszerezte az ellenség, mert ennek segítségével ártó varázslatokat csinálhatott a köpő ellen. Ezért a nagy emberek köpőtemetőket alkalmaztak, akik vitték a köpőcsészét, összeszedték és titkos helyen eltemették a köpetet.

A köpést föltételezett varázsereje miatt eskütételkor, szerződés- és üzletkötéskor is használták. Sikeres üzletkötéskor bizonyos helyeken még ma is tenyérbe köpnek. Valószínű, a régi hithez kapcsolható a nehéz fizikai munkát vagy sportot űzők tenyérbe köpése is.

Azokban a Földközi tengeri országokban, ahol hittek a szemmel verésben, köpéssel védekeztek ellene. Ha a szemmel verő mellett mentek el, köptek egyet a földre, hogy kivédjék az ártó befolyást.

Mára ez durva sértéssé alakult, főleg, ha szemközt vagy leköpik az illetőt.

Ahol a köpködés nem sértő, az a távköpő verseny. Dohányt, gyümölcsmagot és sört köpnek. A dohányköpés rekordja 10 m, a dinnyemag-köpésé több mint 20 m.

 

A hang

A szájat elhagyó dolgok közül a hang jut legmesszebbre. Az érthető férfihang kb. 200 m-ig, de emberi hangot észlelni tudtak 17 km-ig is (csendes víz fölött, éjszaka).

A világ egyes nagyon hegyes részein, mint pl. a Kanári szigetek egyikén, Gomorrán egyfajta füttynyelvet fejlesztettek ki. Ez a silbó, a fütyült spanyol. 8 km-ig tudnak érthetően kommunikálni.

Mivel a száj annyira a figyelem középpontjába esik, régóta sokféle változtatással próbálkoznak. Ezek többségéről már beszéltem, de még nem említettem az un. ajaktányéros alsó ajak deformálást. Afrika és Dél-Amerika egyes törzseinél díszes fa ajaktányérokkal fokozatosan megnagyobbítják az alsó ajkat és ezzel eltorzítják viselőjének ajkát. Az eredendő ok, talán, a rabszolga kereskedők elleni védekezés volt.

Ismert néhány szájgesztus, ami csak egyes vidékéken honos.

Ilyen pl. a csönd legyen kifejezése

–          nálunk a mutató ujjat a szánk elé tesszük,

–          Spanyolországban és Mexikóban a hüvelyk és mutató ujjal összefogják az ajkakat,

–          Észak-Amerikában a száj előtt a hüvelykujjat vízszintesen elhúzzák,

–          Bibliában az egész tenyeret teszik a száj elé.

Harag kifejezése

–          Földközi tengeri országokban fogpöccintés,

–          arab országokban is hasonló.

Az elismerés kifejezése

–          ujjbegyekkel  a száj előtt csókot dob, ételre, nőre egyaránt értik